Évszázadok óta őrzött receptek

 

Legendás hölgyek konyhája: Szilvássy Carola

Szebeni Zsuzsa kolozsvári születésű színháztörténész, aki húsz évig volt az Orszásgos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referense. 2015-ben Bánffy Miklós-díjat kapott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettől, 2017-ben hazatért, és a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókját vezeti. Kutatásainak köszönhetően legendás nők életét és gasztronómiai kötődésüket ismerhetjük meg.

-         -  Honnan jött az ötlet, hogy a múltunk jeles hölgyeivel foglalkozzon?

-         -  Irodalomtudomány és filozófia szakon végeztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Már a szakdolgozatom egy olyan hölgynek a kéziratos levélfeldolgozása volt, aki zongoraművésznő volt, majd később Szebenben lett zongoratanárnő, de Bécsben is hatalmas sikereket aratott. Ezt a kézirathagyatékot édesapám megmentette, és kiderült, hogy Kedves Margit többek közözz a kor jeles színészeivel és egy Vértessy Gyula nevű sajtómágnás unokaöccsével, aki maga is író volt, tartott kapcsolatot. Mindig vonzottak ezek a régi papírok, dokumentumok, és ez volt az első ilyen jellegű munkám.

-         -  Később még jobban elmélyült az ismert vagy méltatlanul feledésbe merült nők életébe. Minek köszönhető ez?

-          A Magyar Hírlap munkatársa voltam, majd a  Színháztörténeti Intézethez kerültem, ahol húsz évet dolgoztam. A fő szakterületem Bánffy Miklós és Kós Károly, de a látóterembe került sok jeles női egyéniség is. Bánffy nagy szerelme és szellemi társa volt Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, aki egy nagyon sokoldalú személyiség, az erdélyi főúri társasági élet legsugárzóbb alakja volt a második világháború előtt. Aktív közéleti tevékenységet folytatott, újszerűen értelmezte az illemszabályokat. Az 1900-as évek elején színésznőként is sikert aratott például Ibsen Nórájában, majd 1913-ban Hetényi Elemérrel együtt megrendezte az Apacsnő szerelme című film szkecset. Verseket, novellákat írt, tudott németül, franciául, angolul és olaszul is. Tagja volt többek között az Erdélyi Helikon csoportnak, a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, a Thália Rt. Színpártoló Egyletnek, elnöke a Kolozsvári Református Nőegyletnek. Első világháborús szakápolói tevékenységéért az Erzsébet Rend kitüntetésének birtokosa lett. Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájában Milóth Adrienne főhősnő alakját róla mintázta. Az emlékére egy egyesületet is létrehoztunk. Tudni kell, hogy ő valóban C-vel írta a nevét, így szerepelt a születési bizonyítványában, személyi igazolványában, aláírásában egyaránt.

-        -  Mit tudhatunk Szilvássy Carola gasztronómiai világáról?

-          Izgalmas receptgyűjteménye van, nekem járt a kezemben az eredeti receptes füzete is, ami Kemény János hagyatékában található. Ezt senki ne úgy képzelje el, hogy ez egy bekötött könyv, aminek vége van. Vannak részletek más arisztokrata családoknál is, több részből tevődik össze. Ez egy franciás típusú receptgyűjtemény. Carola nagyon sokat utazott, és mindenhonnan egy helyi specialitást jegyzett le. Izgalmas, ahogy összegyűjti, és ezeket az anyagokat felhasználja. A családi vagy baráti közösség névvel megjelölt receptjei mellett, időnként külföldi lapokból kiollózott különleges receptekkel is találkozunk. Az ételek nagyon finomak, rengeteget kipróbáltunk közülük, egyszer Borbás Marcsival főztünk egy almás rakott ételt, ami leginkább a tálbafőtthöz hasonlít. Annyira finom volt, hogy mire lefotóztuk volna, a stáb megette. A szakácskönyv egyik legizgalmasabb része a gyönyörű régies nyelvezet, amely franciás magyaros és régi ízeket, rég elfeledett hangulatot és békebeli kigyensúlyozottságot áraszt.  Van egy olyan recept, amiről Kolozsváron mindenki meg van győződve, hogy az ő családi receptje, és ennek tudatában mindenki büszkén készíti. Ez a sajtos besamell-tekercs, piskótaszerűség, de sós ízesítéssel. Én is azt hittem, hogy a nagymama recepje, de kiderült, hogy Szilvássy Caroláé. Sikerült megtaláljam a láncszemet is, hogyan kerülhetett tőle az én családomhoz. Nagymamáékat Kolozsvárra a református püspök Vásárhelyi János fogadta be, aki Carolának is jó ismerőse volt, a rokona Daróczy Szabó  Piroska. Az ő levelét meg is találtam a Szilvássy hagyatékban, amiben azt írta: ”Kedves bárónő, nagyon örülök, hogy ízlett a piskóta”. Ezt a Piri nénit még én is ismertem, 90 éves volt, tündéri jelenség, fekete selyem főkötőben jelent meg nálunk, és színes rétegelt fagylaltokat hozott termoszban, és nagymamával mindig csereberéltek recepteket. Szilárd meggyőződése volt, hogy nagymama, Laza Istvánné, Csutak Róza puncstortája utólérhetetlen. Carola receptjei elég pontosak, bár nem ajánlott kezdőknek, mert nem térnek ki minden részletre. Valószínűleg, hogy az ételek minden fázisát nem ő készítette el, hiszen volt szakácsnője, aki szintén a kor egy jellegzetes figurája, a postás gyilkos özvegye volt, de Carola számára fontos volt a gasztronómia. Ha valaki további részleteket szeretne megismerni Carola gasztronómiai tudásáról, ajánlom figyelmébe Szederkény Olga írását. A nagyúr című, Szinetár Miklós Bánffy Miklósról szóló filmjének egyik feledhetetlen részlete a datolyatorta, amely Carola képzeletbeli konyhájában készül el, és Marosi Ildikó jóvoltából a recept hiteles. És olvassák el Bánffy Miklós trilógiáját, amely számos értékes leírást tartalmaz Carola recepteket például a híres nevezetes Richelieu pulykát.

-          Mi volt a célja azzal, hogy több múlt századi hölgy életét kezdte el kutatni?

-          Soha nem a receptgyűjtés volt az elsődleges célom, hanem olyan egyéniségek bemutatása, akikről úgy éreztem, hogy méltatlanul kerültek feledésbe. Szeretem az olyan témákat, amikor nem egy népszerű személy van a középpontban, hanem olyan valaki, akinek nagyon meg lehet mutatni az életművét, tud újdonságot hozni, ugyanakkor művelődéstörténeti szempontból is jelentős. Csak néhányat említek: Kiss Manyi, Ignácz Rózsa... Ignácz Rózsánál is úgy éreztem, hogy vannak feltáratlan területek, Kiss Manyinál is, aki esetében egy hagyatékot is sikerült a Múzeum Egyesületnek megvásárolni, nagyon jelentős anyagok, több mint 400 új dokumentum, fotó, horoszkópelemzések, személyes igazolványok, nagyon sok minden kirajzolódott. Közben a Magyar Konyha keresgélt folyamatosan gasztronómiai vonatkozásokat. A rémtörténetem Ignácz Rózsa volt, amikor cikket kellett írni az ő főzéstudományáról, miközben anekdota szinten tudjuk, hogy szenvedélyesen írt, de a konyha nem volt a szakterülete, még a kávét is odasütötte.

-          Szilvássy Carola mellett feltűnt Augusta Paton is. Ki volt ő?

-          A görögországi Kalymnosz szigetén született, 1922-ben ismerte meg Kemény Jánost, majd 1923 októberében a mezőségi Gyekén házasodtak össze. Hat gyermekük született, közülük Jánoska, akinek báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola volt a keresztanyja, kétéves korában meghalt. Augusta megtanult magyarul, Bánffy Miklós és Kós Károly mellett képezte magát irodalomból és kultúrából. Férjében 22 éven keresztül, 1944-ig szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Nemrég napvilágot látott az önéletrajza, amely talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás, amiben bemutatja a két világháború közti időszakot éppúgy, mint a román államosítás, a titkosrendőrség történetét, a színházi és kulturális élet elnyomását.

-          Mit tudhatunk Augusta Paton gasztronómiához való kötődéséről?

-          Izgalmas dolog, hogy most a kezemben van az Augusta Paton recepteskönyve, két füzet, ami az elkövetkező fél évben fog megjelenni. Abban legalább tíz recept van Szilvássy Carola kéziratából. Gyakorlatilag a kettő összefügg, hiszen Szilvássy Carola recepteskönyvét is úgy jelentette meg Marosi Ildikó, hogy azt a receptesfüzetet Carola Augustának ajándékozta. Augusta Paton görög-angol házasságból született, Görögországban nevelkedett, majd Angliában élt, és onnan került egy színmagyar közegbe, a marosvécsi kastélyba. Nagyon szép kivitelű könyv, még a cím is angolul van, Cooking receipt, ugyanakkor azt írja, hogy Báró Kemény Jánosné. Az elejét még angolul írja, de később már áttér a magyarra. Ami látszik, hogy megvannak benne az angol klasszikus fogások, a puding mindenféle fajtája, kekszreceptek, de a görög konyha is megjelenik. Rengeteg zöldséges, zakuszkaszerű recept is van. Olyan szószok is vannak, amik inkább az angol konyhára jellemzőek, de ott vannak a klasszikus magyar torták, a zöldségek eltevése, ami pedig inkább az erdélyi konyha jellegzetességeit hordja magán. Látszik ugyanakkor, hogy a külföldi hatású recepteket is gyűjtötte, nagyon izgalmas gyűjtemény, ami azt hiszem, hogy nagy érdeklődésre fog számot tartani. 

Az interjú 2020 decemberben készült és az Erdélyi Konyha magazinban jelent meg 2021 első hónapjaiban.